RÓLAM




Gál Éva Krisztina


Amikor az ember elkezdi érezni, hogy nem tud nem írni, akkor egyszer csak tudatosul valami ott belül a lelkében: ez egy ajándéka az életnek, egyfajta kiválasztottság. Ereje van. Úgy éreztem, már nem tudom elhessegetni a szavak belülről jövő bökdösődését, kívánták maguknak a létezést.

Életem egyik legjobb döntése volt sok-sok évvel ezelőtt beiratkozni a Magyar Íróakadémia szépíró szemesztereire, ahol kortárs költőktől és íróktól tanulhattam.

Annyi minden történik az emberrel élete során, jó és rossz dolgok egyaránt. Mindezek eszköztárrá válnak. Az eltelt évek, az élet minden történése, találkozása, minden öröme, mosolya, nevetése, minden fájdalma, sírása, könnye...


... és kell minden összegyűrt újságpapír az utcán, amit hordoz a szél és labdaként játszik vele, vagy a kergetőző falevéllel ősz derekán, kell minden hajnali harmat a fűszálakon, a csivitelő kisfecske, mely épp ébredezik a szárnyait nyújtogató katicabogárral együtt. Kell a pattanó kenyérmorzsa a frissen kisült kenyérhéjról, kell hozzá a vaj és a hideg tej íze, kell a forró kávé, tea illata és a gőze felett meghitten összetalálkozó szempár. Kell a parázs illata is a kemencéből, a tábortűzről, kell a színe, lobbanásra hajlama, kell utána a láng - és a nyelvek, melyek szenvedéllyel csókolnák az eget, nyújtóznak is felé. Kell a féltő kéz, mely utánad int, miután kiléptél az ajtón, kabátot borít válladra hűvös éjszakákon, vagy betakar éjjel, ha takaró nélkül talál. Kell a harang zúgása, kongása és játéka, mely hív, imára, megpihenésre, elcsitulásra ...




Van úgy: lelkedben csak a csend van, a néma szótlanság, 

asztalodon az üres papírlapok.

Teszed a dolgod a világ hangos zajában

- sokszor nem is tudod -

hogy észrevétlen, titkon

már gyülekeznek benned a gondolatok...

...és hirtelen - kérés nélkül - megjelennek,

betörnek a mindennapjaidba, 

árnyékként lebegnek a falakon.

Nem hagynak békén,

helyet követelnek maguknak, 

valósággá akarnak válni,

leírt betűkből ruhát ölteni magukra,

hogy megmutatkozhassanak 

azokon az üres

papírlapokon.